Kifogyott az üzemanyagból a Gaia űrtávcső, így a küldetés irányítói szabályozott keretek között nyugdíjazták az űreszközt. A tudományos hatása azonban biztosan túl fogja élni a szerkezetet.
Olasz és spanyol kutatók a Hyades csillaghalmaz fejlődését szimulálva arra jutottak, hogy a közepén kell lennie legalább 1-2 fekete lyuknak.
A HD 206893 c jelű égitest hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy barna törpecsillag. Az angliai Exeteri Egyetem kutatóinak azonban sikerült megállapítaniuk, hogy valójában egy exobolygóról van szó.
A galaxisunk legnagyobb és legpontosabb háromdimenziós térképét készítő Gaia űrtávcső munkájáért felelős konzorcium kapja a 2023-as Lancelot M. Berkeley – New York Community Trust „Érdemes Munka a Csillagászatban” Díját.
Ma tette közzé az Európai Űrügynökség Gaia missziója a saját galaxisunk adatait rejtő új kincsesládáját. A csillagászok, köztük magyar kutatók is lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a Tejútrendszer mindeddig legrészletesebb felmérésének köszönhetően fura csillagrezgésektől, a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig.
Az Európai Űrügynökség űrteleszkópja, a Gaia örökítette meg a Földtől 1,5 millió kilométerre keringő James Webb űrteleszkópot.
Két amerikai csillagásznak sikerült meghatároznia a Polaris csillag hosszú időn át rejtve maradt fizikai jellemzőit.
Az Európai Űrügynökség kiadta Tejútrendszerünk eddigi legnagyobb 3D-s térképét, több mint 1,7 milliárd csillag kapott benne helyet.
Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzetével bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térkép, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek.
